Ugrás a fő tartalomra

Négy évszak

Kicsit elmaradva készítem ezt a bejegyzést, de jó szívvel tekintettem át az elmúlt időszak fotóit és most szeretném azokat a lépéseket, előrehaladásokat megosztani veled kedves olvasóm, amiket a fotók alapján láttam.

2023 tavaszától - mert hát februári lány révén, nehezebb mocorogni odakint, ha hideg az idő - egyre többet sétáltunk, kalandoztunk a környéken is.

A húsvéti nyuszi egy nyuszibiciklit hozott, így azzal először a lakásban próbálkoztunk, majd kivittük a nagy vadonba is, azóta már felfejlesztette a tudását Laura ezen a téren is :) Ceruzát is kapott, így elkezdte a firkálgatást, néha azonban a ceruzát is megnyalja, megrágcsálja, ki tudja, de lesni kell folyamatosan.

Volt itt Hollókői Húsvét, - itt történt velünk az első törés, amikor a hatvani szálláson valahogy minden is rossz volt: sírt, hisztis volt, leesett az ágyról, rosszul aludt, félrenyelte a rántott húst, alig vártuk, hogy vége legyen annak a fél napnak, de másnapra kicserélték... -  wellness hétvége, bowlingozás, biciklis teljesítménytúra, futóversenyen drukkolás anyának, kertészkedés, bábszínház látogatás, biciklitúra, tropicarium látogatás, táncos évadzáró, majális, élménypark látogatás, borfesztivál, keresztelő, piknik, állatkert, gyermeknap (ugrálóvárral) :) ... színes kis tavasz volt ez.

És, hogy miket csinál Laura?
Szívesen mászkál Laura a fűben, tépkedi a virágokat sajnos, de örülök, hogy szívesen van a természeteben ő is. Remélem ezt a szeretetet át tudom majd neki örökíteni. 
A játszótereken hintázik, csúszdázik, kavicsot gyűjt - sokszor bátrabban, mint kellene - és próbálgatja a trambulint is. Ha kicsit jobb az idő még néhány homokó játékot is magunkkal viszünk, mert hát miért is ne cipelne anya babát, babakocsit, játékot, motort és még ki tudja mit :)
Szereti üldözni a galambokat, kacsákat etetni, bár csak később sajátította el a valódi táp dobást, amit még mindig csak a lába elé dob, de annál nagyobb örömmel. 

A könyveket még mindig nagyon szereti, hozza hozzánk, hogy olvassunk neki belőle. Mivel elég biztosan járkál felfedezte, hogy az üzletekben van kis bevásárlókocsi. Szereti tologatni, bár azért nagyon kell figyelni, mert nem figyel ám még előre :) 

Egyre nagyobb is már, elér dolgokat, felér dolgokért, nagyon nagyon nagyon kell figyelni mit hova teszünk. Önálóbban eszik, teszi a dolgát. 

Tavasszal volt az 1 éves szemészeti vizsgálat is, szerencsére mindent rendben találtak. Kedves, gyerekhez értő orvoshoz került, bár a várakozás nem volt olyan egyszerű (a pupilla tágításra várni kell), de megoldottuk. 

Májusban már villával is evett, egy pizzeriában magához ragadta és elkezdett vele falatozni :) Nagyon cuki volt.

2023 nyarán is nekiindultunk a felfedezéseknek - a változékony időben esőruhában motoroztunk, krétáztunk, aztán biciklire pattanva kalandoztunk a játszótereken, tavaknál. (Talán az egyik kedvenc jelenetem, bár nem tudom pontosan már mikor történt, amikor a magabiztos anyuka teker haza a kis csemetével, és mellénk ér egy szintén gyereküléses apuka - bár gyerkőc nem volt vele akkor. Kérdezi, hogy nem szokott elaludni a bicajon? Áh már nem, már elég nagy ehhez. A következő sarkon lefordult a gyerek feje az ülésből annyira bealudt :) Ezt az apuka már szerencsére nem látta :) Biztos mosolygott volna nagyokat.) Minden homokozó összes homokját kiástuk, kis markoló, kiskanál, figurák, vödör, midnen is. Amikor bejött a nagy meleg, igyekeztünk kora reggel és estefelé később lemenni a levegőre. A lakásban néha már csak pelusban volt, de szerencsére rövid ez az időszak, amikor nehezebb elviselni a meleget. Anya pedig mindent IS kitalál, hogy mókás legyenek a mindennapok. Kialakítottam neki egy kis kuckót a fotel mögött: kapott egy kis párnát maga alá, kis "függönyt", fényfüzért :) Nagyon élvezte a mászkálást. Amikor átalakítom néha kicsit a szoba berendezését, olykor előkerül itt ott egy kis kuckó - bár most jelenleg csak az ágy alá szokott bemászkálni Laura. :) Megindult a kis pancsi szezon is :) Augusztusban megelőzve az évszakokat már találtunk lehullott gesztenyét, és tobozokat is gyűjtöttünk.

Összefoglalóként: barátnős látogatás, futóversenyen drukkolás apának és anyának, pancsolgatás, balatoni nyaralás, fellépésen tapsolás, búcsú... és beszereztünk egy kisebb sport babakocsit is, aminek az aljába azért szerencsére befér egy kis motor is :)

2023 őszén a világ összes gesztenyéjét (és mogyoróját) összeszedtük, kosarakba gyűjtöttük, rakosgattuk, zsebekbe dugdostuk és a lakás minden szekrénye alá rejtettük. Az egyik gyöngyszem, amikor az egyik mama úgy játszotta el, hogy "megeszi" a Laura által főzött ételt, hogy berejtette a pólójába, na utána itthon bekerült a gesztenye, és csak a játszóterezésből hazaérve láttam meg a body-ban, hát az ott volt vagy 3 órát :) ezúton is köszönjük ezt a "jóra tanítást". :) Jobb időben még mindig homokoztunk kicsit, bár már párna került a popsi alá.

Összefoglalva: sportesemény, halloween - a tökfaragás először félelmetes, majd aztán élvezetes tevékenység lett. Azt gondoltam, hogy majd félni fog a kis műanyag pókoktól, de amíg díszítettem a lakást beleakasztotta Laura a hajába :) 


Télen
pedig jött a télapó hozzánk (utána még hetekig hallgattuk a történetet, hogy az APÓ kopogott és leült a kanapéra a nappaliban, és az APÓ hozta a zsírkrétát meg a többi ajándékot) :) Nagyon aranyos, ahogy mondogatja, hogy Apó. Kimentünk többször a karácsonyi vásárba is, imádta a pacizást, a körhintát, és a nagy kedvenc a szalmalabirintus volt. Annyira jó volt látni, ahogy a többi gyerek fogócskázós-bújócskázós drukkja ráragad és szalad ide oda :) Együtt díszítettük nap, mint nap az "öltöztetős fenyőt", minden nap gondosan kiválasztva melyik filcdísz megy a fára. A keresztanyjától meg egy playmobilos adventi naptárat kapott, így minden nap remegve - talán apa jobban - vártuk milyen kis játék bújuk meg a dobozban. Karácsonyi kekszet is sütöttünk, amit örömmel nyújtott, szaggatott, néha szanaszét lyukasztotta a tésztát, mire visszafordultunk a tepsitől, miután egy ép kekszet betettünk. Gyúrhattuk újra, de ez így volt szép. A karácsonyfa idén is lenyűgözte, de idén már nem ette a tűleveleket, idén csak körbeszaladgált, bebújt mögé, alá, tépte róla a díszeket. Néha esküszöm mint egy káosz brigádos, direkt úgy ment el mellette, hogy az ágait nyúzta. :) Az ajándékokat örömmel nyitogatta, tetszettek neki az ünnepi ételek is, és a családi ebédeken is jól érezte magát.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy, két, há...indulás!

A szülinapja körül kezdett el lépegetni Laura. Először csak pár lépést tett, aztán egyre többet, de mindig az volt a vége, hogy a karjainkba ugrott. Egy hónap alatt eléggé belejött a járásba. Kezdetben mászkált is, most már csak akkor, ha fáradt, ha valamit közelről nézgél, vagy fel kell jönni a nagy lépcsőn. Mindent el akar érni, mindenre kíváncsi. Egyre profibban egyensúlyozik a kezével, néha tottyan, de már elég ritkán. Inkább azt vettem észre, hogy ügyesen "menti" a helyzetet.  Persze, ha fáradt mindenhova is beesik, nekiesik. Ezzel egyenesen arányos, hogy egyre több puklija van, amióta nekiállt mocorogni. De ezek szerencsére nem nagy dolgok, mehet tovább a játék és a felfedezés.  Mostanság könnyebb dolgom van, állva lehet öltöztetni, ha nyitom az ajtót indul sétálni. Persze azért a lépcsőn leviszem, de a lépcsőházban már botorkál. Az utcán mindent megnéz, megkóstol. Imádja a homok érzését a keze között. Ügyesen hintázik, és egyre bátrabb a hasonló korú gyerekekkel. Kedve

Az önállóság útján

Tudtuk, hogy egyszer eljön az az idő, amikor Laura nagyobb lesz, nekem vissza kell mennem dolgozni, és neki el kell kezdenie a bölcsit. Az önkormányzati intézményeknél általában tavasszal vagy nyár elején szokott lenni nyílt nap, amire előre bejelentkeztünk és megnéztünk 3 kiválaszott helyet. Na de mi alapján is választ a szülő, főleg, aki nem is a városban nőtt fel? Közelség, szimpátia nagyjából. A felújított bölcsődék nagyjából ugyanolyan séma alapján néznek ki. Az egyik megnézett hely kevésbé volt szimpatikus, kicsit távolabb is van tőlünk. A másik kettő igazából nagyjából ugyanazt nyújtotta, így csak érzésre hagyatkoztunk. Amiután eldöntöttük melyik bölcsi lesz a nyerő, beadtuk a jelentkezési lapot (olyan fura, mert listaszerű, mint az iskolai jelentkezés). A felvételi döntést hamar megkaptuk, így lélekben már készülhettünk arra, hogy ősszel megváltozik az életünk. A munkahely és a bölcsi is rugalmasan állt ehhez a kérdéshez, csupán annyit tudtam, hogy ősz végéig szereti az önkormá

365

Miután ősszel apa, januárban pedig anya ünnepelte a születésnapját, izgatottan vártuk a február 6-át, amikor Laura 1 éves lesz. Próbáltunk összehozni a napirendnek megfelelően egy kis bulit neki. Valamivel könnyebb lehetne ez nyáron, vagy jobb időben egy kerti partyn, de így járnak a téli szülinaposok :)  Szóval készültem dekorációval, lufikkal, és annyira édes volt, amikor ezeket megpillantotta reggel. Sütöttem pár muffint vendégvárónak. Sokáig terveztük a csodálatos szülinapi tortát is: olyan íz legyen amit ehet, ne legyen gluténos (miattam), ne legyen tejes (Laura miatt), ne legyen benne olyan mag, ami tiltólistás (mogyoró), de végül elkészült. Egy gyönyörű színátmenetes hőlégballonos macis eperkrémes csoda.  A tortázást ebéd utánra időzítettük, amikor kicsit élénkebb (bár azóta alakult már a napirend, de kb 10-től délután 2-ig aktívkodott). Itt voltak a nagyszülők is, így együtt éltük át ezt a nagy eseményt. Laura csodálkozott először a tortán, messziről mérlegelte a lufis macis éd